2018. január 12., péntek

The Lost Hero

Három ​vadonatúj hős. 
Egy eltűnt félisten. 
És egy átok, ami mindegyiküket pusztulással fenyegeti…

Percy Jackson visszatér… Vagy mégsem? Ugyanis minden nyom nélkül eltűnik a Félvér Táborból. Annabeth égre-földre keresi kedvesét, egyelőre eredménytelenül. Ám ugyanolyan rejtélyesen, ahogy Percy felszívódott, feltűnik egy Jászon nevű srác, aki semmire sem emlékszik a múltjából, viszont nagyon sokat tud. Például a küldetésekről, és – csak úgy mellékesen – folyékonyan beszél rómaiul, hogy a farkas-pótszülőkről már ne is beszéljünk…

Elhangzik egy újabb prófécia, és kezdetét veszi egy újabb küldetés – most már Jászon vezetésével. Közben kiderül néhány furcsa dolog… Jászonról is. Tényleg létezik egy másik Félvér Tábor, ahol a római istenek gyermekei nevelkednek, akik halálos ellenségei a görög félvéreknek? És a kedves olimposzi szülők vajon miért nem merik hallatni isteni hangjukat? Ki ejtette foglyul Hérát, az istenek hisztis, undok és bajkeverő királynőjét? Megéri kockáztatni érte az életüket?

Megtudod, csak kövesd kedvenc íród kedvenc hőseit a leges-legújabb és legkockázatosabb küldetésre!

Én nem hittem, hogy bármi is felülmúlhatja a Percy Jackson és az olimposziak sorozatot, de amint egyre előrébb jártam a The Lost Hero oldalaiban, rájöttem, hogy de, nagyon is lehetséges! Kicsit féltem, mert többen is mondták, hogy az első rész nem lett annyira élvezetes, mint mondjuk a PJ-nél, azonban engem szerencsére elkerült ez az érzés. Az elején valóban nehezebben rázódtam bele (hiányzott Percy!), viszont, ahogy egyre jobban megismertem az új karaktereinket, elmúlt a félelmem. 

Jason (most látom, ahogy bemásoltam a magyar fülszöveget, hogy lefordították Jászonra... hát, nem áll rá az agyam, az biztos) szemszögéből kezdődött a sztori, jómadarunk egyszer csak felébredt egy iskolai buszon, abszolút zéró emlékkel. Magyarul belevágtunk egyből a közepébe, Riordan most se húzta az időt. Az az igazság, hogy ő nekem maradt a semleges kategória, hiába ő úgymond a könyv sztárja, nem voltam elkápráztatva tőle. Persze nem utálom, csak még nem érzem úgy, hogy szeretem. Az viszont egyértelmű, hogy igen nagy ereje van, amit nem is fél használni, ha a barátjai élete a tét. Jó hadvezér, és valóban jól vág az esze is. Az elején még megvolt körülötte a misztikusság, de ahogy egyre több dolog derült ki, tisztult a kép.

A következő szereplőnk Piper, az egyetlen lány a három új karakter közül. Mint a többieknek, neki is van egy titka, amit elég sokáig sikerül is megtartania a csapat elől. Őt már jobban meg tudtam kedvelni, annyira örültem, hogy végre van egy vegetáriánus reprezentáció a szatírokon kívül! Kicsit hasonlít Annabeth-re, ő is nagyon intelligens. 
A csapat mókamestere, Leo! Ha már nem volt Percy, legalább ő sziporkázott. Persze a többieknek is voltak humoros megnyilvánulásaik, de azért a legtöbbet Leo szolgáltatta. S ha már Leo, akkor nem mehetek el Festus mellett sem! Festus a borítón látható bronzsárkány, akit egyszerűen imádtam, a kettejük között elég különleges kapcsolat jött létre. Ha választanom kéne egy karaktert, aki a leginkább hozzám nőtt, az Leo lenne, mint oly sokan másoknak, de tényleg remekül megírta Riordan! 
Több ismert szereplő is visszatért, köztük Annabeth, azonban egyikőjüknek se volt óriási része most, ez a kötet inkább az újoncokról szólt. Akiről még mesélnék, az Gleeson Hedge lenne, egy szatír. A könyv elején még roppant ellenszenves volt, viszont a közepe felétől egyre inkább megkedveltem, olyan beszólásai voltak, hogy csak a hasamat fogtam a nevetéstől. Irtó agresszív kis malacként lett ábrázolva, és ez nagyon vicces helyzeteket hozott. 

A cselekmény - mint már megszokhattuk az írótól - pörgős, és sallangmentes, nem volt egy perc se, amin eluntam volna magam. Az elején borzasztóan össze voltam zavarodva, hisz Jasonnal együtt az olvasót is egy teljesen új helyzetbe dobták bele, és jó lassan rakódott össze a kirakós. 

Nagyon tetszett, hogy két fejezetenként váltakozott a szemszög, így még inkább változatossá téve a könyvet. Szintén plusz pontnak tekintem, hogy nem csak a jelenben lévő történések voltak fókuszban, hanem a három hős múltját is megismerhettem, hisz így érdekesebbnél érdekesebb dolgokat tudhattam meg róluk. 

Összességében ez egy remek sorozatindító rész volt, nagyon örülök, hogy megismerhettem ezeket az új félvéreket. A történet kicsit sötétebb, mint a PJ, a hőn szeretett Félvér Táborunkban megfogyatkozott a remény, érződik, hogy sok minden történt eddig. Riordan hozza a szokásos stílusát, ami élvezetes és imádnivaló, mint mindig. Mindenképpen ajánlom azoknak, akik már elolvasták az előző sorozatot, nem fognak csalódni benne!
~
~
A fanartok INNEN származnak. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése