2017. október 5., csütörtök

BorítóBörze #4 - Halloweeni kiadás


Sziasztok!

Igen, tudom, hogy még viszonylag messze van a Halloween, azonban ma hirdettem ki az első magyar Spook-a-thont, és ehhez szeretnék egy kis kedvcsinálót csinálni. Ha nem láttátok volna még, ez egy másfél hetes olvasási maraton lesz, ahol természetesen a rémisztő könyvek lesznek előtérben. Ha felkeltettem az érdeklődésedet, akkor ITT tudsz róla bővebben olvasni. No, de most lássuk is azokat a borítókat!


Ez az Engelsfors trilógia befejező kötetének az egyik angol verziója, és nem mondanám, hogy rémisztő, de mindenképpen figyelemfelkeltő és érezteti, hogy azért nem egy habos-babos sztoriról van szó. Nem szeretem az emberfejeket a borítókon, azonban ez feledteti velem az ellenérzéseimet.


Akárhányszor látom molyon, mindig megijedek egy kicsit ettől a valamitől. Nem tudom miért, mert azért annyira nem rémületkeltő, de van benne valami, ami libabőrt okoz. Csak én vagyok így vele? Lehet, mert én olyan vagyok, aki mindentől meg tud ijedni, ezért nem nézek horrort. A jump scare-ekkel ki lehet kergetni a világból, azonban azt, amitől a többi ember fél, vagy nem bírja a gyomra, azt meg egy vállrándítással elintézem (vér, belsőségek mutogatása egy kórházas sorozatnál stb.). 


Itt nem csak a borító, hanem maga a sztori is nagyon felkavaró. Lényegében egy neurotikus, perverz, elszigetelt, és nagy valószínűséggel gyilkos családról szól, akiknek a birtokukra érkezik az unokatestvérük, ami persze bonyodalomhoz vezet. Érdekes, mit ne mondjak. Tuti, hogy elolvasom, már egy ideje várólistán van, nem is hosszú, csak 160 oldal.


Ismét egy Shirley Jackson könyv. Ehhez muszáj voltam mind a három borítót beilleszteni, mivel őszintén szólva, szerintem mindegyik a maga nemében félelemkeltő. A legparásabb az első, az a nő valami borzasztó ijesztő. A másodiknál a ház atmoszféra, a harmadiknál pedig az a kukkoló szem. Egyébként egy 1959-es gótikus kísértettörténetről van szó. Érdekes, hogy magyarul nem jelentek meg ezek a történetei, itthon csak a Sóbálvány című novelláskötete elérhető.


Hogy miért is nem a magyar Vérbe öltözött Annát hoztam? Mivel úgy gondolom, hogy a lengyelnek sokkal erőteljesebbek a színei, inkább eléri az ijesztő fokozatot.


Hallottam már a Legenda vagyok című filmről, no de rémálmomban sem gondoltam volna, hogy 1) abból van könyv, 2) horror. Méghozzá zombis, ha jól azonosítom be a csudálatosan szépséges élőhalottakat a képről. Azért nem a magyar borítót hoztam, mert úgy látszik a kiadó nem akarta ráhozni a frászt az emberekre (amit helyesen tett), és inkább Will Smith képét tette rá.


A két kalapos... Meglepő volt számomra, hogy Ray Bradbury a horror műfajában is kipróbálta magát. Ez magyarul is olvasható Gonosz lélek közeleg címen. A másikról semmit nem tudok, azonban imádom a borítója hangulatát, olyan fenyegetően ködös.


Ezt a kettőt is egybe szedtem, mivel szerintem hasonló az atmoszférájuk. A fekete ruhás nőről tudom, hogy horror, egy ideje várólistán is van, s szerintem elég hűen tükrözi a történetet, kellően sötét és fenyegető. A másiknak a címkéje pedig a mágikus realizmus, ami alapján nem feltételezném, hogy ijesztő, azonban a borítója misztikumot is sugall.


Ha nem lenne elég a köd, a lefolyó vérhez hasonlító betűtípus, akkor olvassátok csak el a felül lévő öt szót. Szabadítsatok ki minket, vagy csatlakozzatok hozzánk. Egy kicsit para.


A kísértetházak szerintem mindenképpen rémisztőek, itt az is közrejátszik, hogy a középső ablaknál ég a villany... Vajon ki lehet ott?


Az összes közül szerint a bal oldali a legijesztőbb. Mármint, hahó, konkrétan egy démon van a képen! Csak a fantáziánkra van bízva, hogy milyen arcot képzelünk neki, ami néha rémisztőbb tud lenni, mintha meg lenne adva. A jobb oldali sem éppen egy vidám, felhőtlen történetnek néz ki, bár itt a csaj legalább nem hozza rám a frászt.


Én már olvastam a Coraline-t, és aki azt mondja, hogy egy mese, ami a kisgyerekek kezébe való, akkor ő valószínűleg keveri valamivel, mivel rohadtul nem adnám egy 10-11 éves kölöknek! Még felnőtt fejjel is volt, ahol kirázott a hideg. A film egy ideje tervben van, de olvastam olyat, hogy az még inkább hátborzongató, szóval jegeltem a témát egy ideig. Talán most Halloweenkor rá kéne vennem magam. Bár olyankor mindig a Nightmare Before Christmast szoktam újranézni, ez egyfajta szokás, amióta először láttam. Imádom Tim Burton filmjeit, rendkívüli rendező.


Simán rámondtam volna, hogy semmi vérfagyasztó nincs ezen a borítón, aztán megláttam a nagy O közepén lévő arcot...


Az a babakocsi! Atya ég, a bohócoktól és a babáktól kiráz a hideg, szóval egyértelmű, hogy bekerült ez a borító ide. Eléggé színes a fantáziám, úgyhogy elintézem magamnak a rémisztgetést, csak elég berakni egy ilyen babakocsit, és megindul a hidegrázás.


A nagy klasszikus nem maradhatott ki! Idén szeretném elolvasni, szóval előre is felkötöm a gatyámat, mert ez aztán egy igazi horror könyv. Elég egyszerű ez a borító, azonban szerintem benne van minden.


S hogy keretet adjak a bejegyzésnek, egy nem túlzottan kísérteties borítóval fejezem be. Inkább szebb, mint, hogy hátborzongató. Szívesen a polcomon tudnám, amit nem mondhatok el a többi ma bemutatott könyvről, ez persze inkább csak az én békességemet szolgálja.

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokatoknak ezek közül egyik se volt olyan rémisztő, persze hozhattam volna csodás bohócos képeket is, de inkább könnyedebbre vettem a figurát, mivel nem akarok kiszúrni senkivel, aki - hozzám hasonlóan - félősebb. Azért remélem, hogy a kemény magnak is tudtam mutatni, ha nem is ijesztő, de legalább szépséges borítókat. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése